Kikértük az elmúlt évek költéseit az állami pénzből működő Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól, ami csak vonakodva adta ki az adatokat. Az Átlátszó számítása szerint a közpénzeknek csupán felét költötték állatvédelemre, de az alapítvány szerint nem jól számoltunk. Gajdos László élő környezetért felelős miniszter mindenesetre nemrégiben bejelentette a teljes átvilágítást a szervezetnél – ahol korábban ő maga is kuratóriumi tag volt.
„A 2020 óta kiépült kormányzati állatvédelmi rendszer látványos kommunikációja mögött több alapvető szakmai feladat nem teljesült, miközben egyre nagyobb közpénzek mozognak a területen. Ovádi Péter miniszteri biztos feladata lett volna az országos kóborállat-helyzet felmérése és egy országos ivartalanítási program kidolgozása, de a szerző szerint ilyen nyilvános stratégia vagy felmérés máig nem készült. A veszprémi, teljesen állami pénzből létrehozott Pumi állatvédelmi központ pilotprojektje sem vált országos programmá” – írta az Átlátszónak egy civil állatvédő, majd megjegyezte, szerinte a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
„A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány egy új szín a magyarországi állatvédelmi palettán, több szempontból egyedülálló kezdeményezés. Nincs másik olyan állatvédelemmel foglalkozó alapítvány, amely törvény erejénél fogva jött létre, és amelynek működéséhez Magyarország Kormánya rendszeres forrásokat biztosít. És fordítva: nincs másik olyan állam által létrehozott alapítvány, amely előtt nem kisebb feladat áll, mint az állatvédelem fejlesztésével kapcsolatos feladatok hatékony ellátásának támogatása, továbbá az állattartás felelősségének tudatosítása a jelen és a jövő nemzedékeiben” – írja magáról a szervezet a honlapján.
Az állami állatvédelmi alapítvány költéseit, támogatásait az Átlátszó a kormányváltás után közérdekű adatigénylésben kérte ki. Arra kerestük a választ, hogy mire és mennyit költött a szervezet, mert a civilek szerint nem minden úgy történt, ahogy azt tervezhették.
Az állami alapítványtól támogatási adatokat kértünk, amiket a törvényi határidő lejártát követően kaptunk meg. Pontosabban a honlapjukon közzétették az amúgy is közérdekű adatokat. A dokumentumot aznap töltötték fel, amikor az alapítvány a megkeresésünkre is válaszolt. Az adatokat elemeztük, így jobban látni, mire ment az állami támogatás.
Csak a közpénz fele ment állatvédelemre
Nemcsak a támogatási listát vizsgáltuk, hanem az alapítvány pénzügyi beszámolóit is. Az alábbi grafikon mutatja, mennyi központi támogatás érkezett a szervezethez, és abból mennyi jutott a támogatottaknak.
Jól látszik, hogy az összes ráfordításnak csak mintegy felét fordították a cél szerinti juttatásokra, és az összes kiadás nagy százaléka ment el személyi ráfordításokra.
Az Átlátszó számításai szerint
minden egyes állami forintnak csupán kevesebb mint a fele jutott állatvédelemre.
A támogatásokat elemezve ebrendészeti telepek, kutyafuttatók és egy állatvédelmi központ vitték el a legtöbb pénzt. De jutott pénz a Mancsok és Tappancsok című televíziós műsorra is, amit a Média Center Kft. készített közel 65 millióért, és a TV2-n adták le.
A 2026-os szerződés indoklása szerint az első két évad epizódjai összesen több mint 2,6 milliós elérést produkáltak. A kimutatás azonban nem részletezi, hogyan számították ezt az elérést, hány epizódról volt szó, illetve milyen nézettségi vagy online mérési adatok támasztják alá az állítást. A Youtube-ra nyolc hónappal ezelőtt feltöltött részt 168-an nézték meg.
Az alapítvány szerint nem így van
A számításainkat – miszerint mennyi állami támogatásból mennyit osztottak tovább az állatvédelem szereplőinek – megosztottuk az alapítvánnyal és azt kérdeztük: ez így volt cél? Hosszan válaszoltak, amit ide töltöttünk fel.
Összefoglalva azt írták, hogy a közvetlenül más szervezeteknek továbbadott támogatások aránya önmagában félrevezető, mert számos programot saját maga valósít meg az alapítvány. Ilyen az Állatvédelmi Kompetencia Program, amelyhez több mint 1700 oldalnyi tananyag készült 36 szerző és 20 lektor közreműködésével, és képzésein több mint 1700 szakember vett részt. Az állat-asszisztált foglalkozások csaknem 600 intézményben, több mint 25 ezer gyermekhez jutottak el, az ösztöndíjprogram pedig 257 fő képzését támogatta.
Azt is írták, „ugyancsak saját program az országos állat-asszisztált foglalkozássorozat, amely
önmagában több mint 25 000 gyermek közvetlen részvételével, csaknem 600 intézményben valósult meg.
A programban kutyás, macskás, minilovas, valamint egzotikus és vadon élő állatokhoz kapcsolódó foglalkozásvezetők megbízási jogviszonyban kapcsolódnak az Alapítvány munkájához. Ugyanezzel a konstrukcióval veszünk részt többek között az Erzsébet-táborokban, az Egyszülős Központtal közösen megvalósuló programokban, valamint az Áldozatsegítő Központokban is, ahol pszichológus és egyben állat-asszisztált végzettségű foglalkozásvezetők működnek közre, így élő állatok jelenlétében foglalkoznak az áldozatokkal.”
Majd úgy folytatták, „az Alapítvány forrásfelhasználása nem írható le úgy, hogy a közvetlenül továbbadott támogatásokon kívüli összeg »működési költség« lett volna. A közvetlen továbbtámogatás az állatvédelmi szektor segítésének egyik fontos eszköze, emellett azonban jelentős forrásból maga az Alapítvány valósítja meg törvényben meghatározott közfeladatait, szakmai, oktatási, képzési és szemléletformáló programjait.”
Balásy Gyula cégével is szerződtek
Az Átlátszó birtokába jutott egy szerződés, miszerint 2025 júniusában az akkori Kommunikációs Hivatal keretszerződésének terhére az alapítvány egy nettó 196 millió forintos megbízást kötött a Balásy Gyula féle New Land Media Kft.-vel. Azt nem tudni, hogy az egyedi szerződés mit tartalmaz, mert hiába kértük ki közadatigénylésben, még nem kaptuk meg.
Erről a szerződésről az alapítvány nem írt, pedig ennek a költsége is szerepel a beszámolókban (kell is szerepelnie). Az oldalukon sincs fent a szerződés, ahogy a többi 5 millió feletti szerződésük sem, pedig azok listáját az Infotv. szerint kötelező publikálniuk a közpénzből működő szervezeteknek.
Az alapítvány és a New Land Media Kft. szerződése
De más problémát is találtunk, amiről a napokban írtunk. A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány 2025 végén 116 tonna állateledelre írt ki nettó 63,8 millió forintos közbeszerzést. A „minőségi” tápok összetételét annyira részletesen határozták meg, hogy a kiírásnak több esetben csak egy-egy konkrét termék felelt meg, amiket Magyarországon az Alphavet forgalmaz. A tenderre minden részben két ajánlat érkezett, és mind az ötöt az Alphavet nyerte. Az alapítvány szerint nem korlátozták a versenyt, egyenértékű termékeket is elfogadtak.
Elkészült, de nem működő ebrendészeti telepek
Nagydobos, a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, mintegy 2250 lakosú község és Kompolt, a Heves vármegyei, mintegy 2000 lakosú község egyaránt 30-30 millió forint támogatást kapott ebrendészeti telepre. Nagydoboson elkészült a kerítés, tető, elektromos hálózat és több kennel, de a telep még nem működik: további munkák elvégzése és a hatósági engedélyezés még hátravan. Kompolton a felújítás elkészült, de a telep szintén nem üzemel; Füzesabony bevonásával tervezik az indulást – írták az Átlátszó kérdésére.
Eger önkormányzata a Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványtól 25 620 345 forint támogatást kapott új telep létrehozására. Az új, Baktai úti telep 2026. június 5-én műszaki átadáson is átesett. Kialakítottak vizsgálóhelyiséget, irodát és szociális blokkot, 15 új kennelt, szennyvízelvezetést és szennyvízgyűjtőt, valamint körbekerítették és rendezték a területet. Az üzemeltetést az Állatokat Védjük Együtt Alapítvány végzi majd.
Gajdos László is kuratóriumi tag (volt)
A Közös ügyünk az állatvédelem Alapítványt a Fidesz-kormány 2022-ben egy törvénnyel hozta létre. Mégpedig „az állatvédelem fejlesztésével és népszerűsítésével kapcsolatos feladatok hatékony ellátása érdekében, továbbá az állattartás felelősségének tudatosítása céljából” – olvasható a jogszabályban, amely arról is rendelkezett, hogy „Az Alapítvány vagyonának biztosításáról a Kormány gondoskodik, és működéséhez 2024-től kezdődően évente támogatást nyújt.”.
A bírósági nyilvántartás szerint a szervezet alapító okirata 2023. február 20-án született meg, és másnap jegyezte be a bíróság. Az alapító okirat szerint az alapítvány kuratóriumának tagjai az alapításkor az alábbi személyek voltak:
- dr. Vetter Szilvi Éva (kuratóriumi elnök)
- Gajdos László Attila (most a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere)
- Pintér Adrienn
- Gregor Bernadett
Bár a bírósági nyilvántartásban nincs olyan dokumentum, ami személyi változást mutatna, szinte biztos, hogy történt valami. Ahogy azt korábban is megírtuk, Gajdos László az Alapítvány megalapításától 2026. május 1-ig volt a kuratórium tagja, jelenleg nem tölt be tisztséget az alapítványban. A szervezet egy korábbi érdeklődésünkre válaszul azt írta, hogy Gajdos „a közbeszerzési terv elfogadásában – a Kuratórium valamennyi akkori tagjához hasonlóan – részt vett”.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter augusztus elején ugyanis teljes átvilágítást rendelt el az alapítványnál, és azt ígérte, hogy a vizsgálat után átalakítják a kuratóriumot, a működést pedig megerősített szakmai alapokra helyezik.
Gajdos augusztus végén még szerepelt az alapítvány honlapján kuratóriumi tagként, de most, szeptemberben már az áll az oldalon, hogy „Kuratórium tagjai – feltöltés alatt”.
Kerestük a minisztert, hogy szerinte megfelelően működött-e az alapítvány az ő kuratóriumi tagsága idején, de nem kaptunk választ.
Szöveg: Segesvári Csaba –Adatvizualizáció: Szabó Krisztián
A címlapkép Átlátszó-montázs: Gajdos László, a Tisza-kormány élő környezetért felelős minisztere (fotó: Gajdos/Facebook)
