FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Életmód · Forrás: Qubit · Szerző: Kocsis Borbála · 2026. 09. 22. 18:06 · 3 perc olvasás

Miért van egyes fajokból több hím, másokból több nőstény?

Ha végigsétálunk egy állatkertben, ritkán jut eszünkbe megszámolni, hogy egy-egy fajból hány hímet és hány nőstényt látunk. Pedig az, hogy egy populáció felnőtt egyedei között milyen arányban vannak jelen a két ivar képviselői, nem puszta statisztikai érdekesség. A felnőttkori ivararány befolyásolhatja, hogy hány potenciális pár jut egy egyedre, milyen erős a versengés a párzási lehetőségekért, hogyan alakul a párválasztás és a szülői gondoskodás, végső soron pedig azt is, mennyire stabil egy populáció. Elsőre kézenfekvőnek tűnhet, hogy az ivararány nagyjából fele-fele, a természetben azonban a felnőtt populációk gyakran eltérnek ettől. Ennek sok oka lehet. Már a fogamzáskor vagy a kikeléskor kialakulhat eltérés, a két ivar különböző életkorban érheti el az ivarérettséget, eltérhet a túlélésük vagy a vándorlásuk. A hímek és nőstények különbözhetnek testméretben, viselkedésben, a ragadozókkal, betegségekkel vagy parazitákkal szembeni kitettségben is. A felnőttkori ivararány ezért tulajdonképpen egy hosszú demográfiai történet pillanatfelvétele. Fontos különbséget tenni a születéskori és a felnőttkori ivararány között. Attól, hogy egy fajban nagyjából azonos számú hím és nőstény utód születik vagy kel ki, a felnőtt populáció még lehet erősen eltolódott. Ha például az egyik ivar lassabban érik, többet vándorol, vagy nagyobb arányban pusztul el, ezek az eltérések az évek során összeadódnak. A felnőttkori ivararány tehát nem egyetlen esemény eredménye, hanem az életút különböző szakaszain ható folyamatok összegzése.Kutatásunkban, amelynek eredményei idén júliusban jelentek meg a Scientific Reportsban, azt vizsgáltuk meg, hogy ebben a történetben szerepet játszhat-e egy még alapvetőbb biológiai tulajdonság: az ivarmeghatározás rendszere.XY, ZW és a hőmérsékletAz emlősöknél általában XY rendszerű ivarmeghatározással találkozunk. A nőstények két X kromoszómát hordoznak, a hímek pedig egy X-et és egy Y-t, vagyis a hím az úgynevezett heterogametikus ivar. A madaraknál jellemz

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Kocsis Borbála · Dátum: 2026. 09. 22. 18:06

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

AI-segítséggel derült fény egy ókori táblajáték szabályairaÚjabb kísérlet bizonyítja a kávé aromájának pozitív élettani és pszichológiai hatásaitAz erdők zavarásokkal szembeni védelme a biológiai sokféleség megőrzésének legjobb módszere