Enyhítheti a PTSD tüneteit egy elektromos stimulációval működő, otthon is használható fejhallgató

A poszttraumás stressz zavar (PTSD) kezelésére számos traumafókuszú terápiás, illetve gyógyszeres kezelés létezik, azonban egy friss tanulmány a PTSD-ben szenvedő betegek állapotának javítására a vesztibuláris rendszer, azaz az egyensúlyközpont elektromos stimulációjának (VSS) lehetőségét vizsgálta meg – írja a Medical Xpress. Ez azt jelenti, hogy nem invazív eljárás révén enyhe elektromos impulzusok érik az agyat, a fültőhöz elhelyezett elektródákon keresztül. A Nature Mental Health című folyóiratban közzétett tanulmány eredményei azt mutatták, hogy a fejhallgatóhoz hasonlító eszköz csökkentette a PTSD-s tüneteket, az álmatlanságot és az általános szorongás súlyosságát, ezzel javítva az érintettek életminőségét. A kísérlethez a Kaliforniai Egyetem kutatói és a Neurovalens egészségtechnológiai cég működtek együtt: a kutatók a biztonsági ellenőrzések után összesen 383 22 és 74 éves kor közötti résztvevőt toborzott, akiket véletlenszerűen két csoportra osztottak. Az egyik csoport megkapta az aktív Modius Spero fejhallgatót, míg a kontrollcsoport tagjait egy ugyanolyan eszközzel látták el a kutatók annyi különbséggel, hogy ez csak rövid ideig stimulálta a betegek agyát. A kísérlethez a résztvevőknek 12 hétig minden este 30 percig kellett viselnie lefekvés előtt körülbelül egy órával a fejhallgatót. Az aktív fejhallgató 0,0 és 1,5 milliamper (mA) közötti árammal stimulálta a vesztibuláris rendszert, míg az áleszköz egy percig 1 mA áramot adott le, majd utána visszatért 0,0 mA-re. Az értékeléshez a kutatók négy hetente vettek adatokat a résztvevőktől. „Mindkét csoport állapota javult, ami gyakori, amikor az emberek áleszközt kapnak, figyelmet fordítanak a tünetekre, és rendszeres ellenőrzéseken vesznek részt. Az aktív fejhallgató azonban lényegesen nagyobb előnyt eredményezett: 23,5 pontos csökkenést a PCL-5 [20 elemes PTSD ellenőrző lista] értékében, szemben az álkezelés 12,1 pontjával” – nyilatkozta a Medical Xpressnek Peter Colvonen, a Kaliforniai Egyetem kutatója, a