Habár a születésnapjaink száma pontosan megmutatja a kronológiai korunkat, a szervezetünk tényleges állapotát és a szövetek elhasználódásának mértékét a biológiai életkorunk tükrözi. A biológiai kor pontos meghatározása régóta a modern orvostudomány egyik legnagyobb kihívása, hiszen ennek ismerete segíthet a súlyos betegségek korai felismerésében és a megelőzésben. A Szöuli Nemzeti Egyetem kutatói legújabb tanulmányukban rámutattak: a szem hátsó részének gyors és fájdalommentes vizsgálata a korábbiaknál sokkal pontosabb képet adhat a biológiai öregedés üteméről, írja a Science Alert.
A GeroScience című folyóiratban közzétett eljárás alapja az úgynevezett retinális korkülönbség (Retinal Age Gap – RAG) technológiája, amelyet a tudósok már évek óta fejlesztenek. A szem közeli kapcsolatban áll az aggyal és a keringési rendszerrel, így a retina állapota kiváló jelzője a szervezet általános egészségének. A koreai kutatók által kifejlesztett mélytanulási modellt közel 30 ezer retinaképen tanították be, majd több mint 14 ezer független felvételen tesztelték.
Az áttörést az jelentette, hogy a korábbi modellekkel ellentétben a tanítóadatok közé nemcsak egészséges, hanem beteg szemekről készült felvételeket is beépítettek, valamint a modell egyszerre vette figyelembe a vizsgált személy nemét és korát.
Ennek köszönhetően az új rendszer átlagosan mindössze 2,5–2,7 év hibahatárral tudta megbecsülni a vizsgálatban résztvevők tényleges életkorát.
A kutatás megállapította, hogy a magasabb RAG-érték – azaz, amikor a szem állapota alapján a retina „idősebbnek” tűnik a személy valós koránál – szoros összefüggést mutat különféle krónikus betegségekkel és életmódbeli tényezőkkel:
- cukorbetegség: átlagosan +2,52 évvel növelte meg a retina becsült korát.
- Dohányzás: a jelenleg is dohányzóknál +0,5 év, míg a korábbi dohányosoknál +0,46 év korkülönbséget mutattak ki.
- Szemészeti betegségek: a makuladegeneráció +0,6 évvel, míg a szürkehályog +1,86 évvel tolta el a becsült értéket (bár ez utóbbi részben a felvételek elhomályosodásának is betudható).
Bár az egyéni diagnosztikához és a klinikai gyakorlatba való átültetéshez még további, hosszabb távú vizsgálatokra van szükség, a technológia óriási lehetőségeket hordoz a kutatók szerint. A jövőben a szemészeti szűrővizsgálatok során végzett rutin retinaszkennelés nemcsak a szem betegségeire hívhatja fel a figyelmet, hanem korai figyelmeztetésként is szolgálhat a szervezetet érintő egyéb rendellenességek kapcsán is.
The post A szemünk árulhatja el, milyen gyorsan öregszünk first appeared on 24.hu.
