A Balti-tenger középkori heringiparának rapid összeomlása a jelenleg zajló klímaváltozás szerteágazó következményeire figyelmeztet

A 13. és a 16. század között a mai Dániát és Svédországot elválasztó Balti-tenger Øresund nevű szorosában halászott hering Észak-Európa egyik legfontosabb kereskedelmi cikkének számított. A Skanör-Falsterbo-i vizeken fogott, sózással tartósított hal rendkívül keresett termék volt szerte Európában. 1570 körül azonban a virágzó iparág hirtelen összeomlott. A messzemenő kereskedelmi, a politikai és társadalmi következmények mértékét jelzi, hogy a halászterületen csak 20. század közepén érte el ismét a kifogott mennyiség volumene a 400 évvel korábbi szinteket.A német Kieli Egyetem (CAU) és a Németországi Integratív Biodiverzitás-kutató Központ (iDiv) interdiszciplináris kutatócsoportja a Nature Sustainability folyóiratban megjelent tanulmányban ismerteti annak az átfogó kutatásnak az eredményeit, amely az évszázadokon át stabil halászat összeomlásnak okait vizsgálta. Kiderült, hogy a rövid idő alatt bekövetkezett folyamat nem magyarázható pusztán a heringállomány éghajlati változással indokolt csökkenésével. Már csak azért sem, mert a populációdinamikai rekonstrukció szerint bár az állomány a 16. században jelentősen megfogyatkozott, a korábban halászott populációk nem omlottak össze teljesen. „Csak akkor rajzolódott ki e történelmi összeomlás koherens képe, amikor együttesen vizsgáltuk az éghajlati, ökológiai és társadalmi-gazdasági tényezőket, mert a folyamat dinamikáját csak mindezek egymásra hatása alapján érthetjük meg” – idézi a Phys.org portálon megjelent kutatási ismertető Rudi Vosst, a kutatócsoport ökológiai közgazdászát. Az Øresund térségében 1200 és 1650 között folytatott heringhalászat idősoros statisztikáit vámnyilvántartások, a királyi elővásárlási jogra („kongekøb”) vonatkozó iratok, az egyes évek és helyszínek kereskedelmi volumenét dokumentáló levéltári anyagok és más történeti források alapján rekonstruáló kutatók az adatsor hiátusait olyan számszerűsíthető mutatókkal pótolták, mint például a heringipar legfontosabb matériájának számító sóról, illetve