FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Külföld · Forrás: Qubit · Szerző: Sárvári Balázs · 2026. 10. 23. 13:06 · 3 perc olvasás

Keményvonalas fordulathoz és tisztogatáshoz vezetett az ‘56-os magyar forradalom Kínában

Amikor 1956. október 23-án Budapesten kitört a forradalom, a kínai delegáció éppen Moszkvában tárgyalt – de nem a magyar, hanem a lengyel válságról. Liu Shaoqi és a fiatal Teng Hsziao-ping (a későbbi Kína megreformálója) azért utazott a szovjet fővárosba, hogy képviselje Mao Ce-tung, a Kínai Kommunista Párt 1. (KKP) elnöke álláspontját, ami ekkor még egyértelmű volt: a Szovjetuniónak nem szabad katonailag beavatkoznia Lengyelországban, mert ez aláásta volna a „proletár internacionalizmus” hitelét.Csakhogy miközben a kínai küldöttség Moszkvában tárgyalt, sorra érkeztek a hírek a magyar forradalomról – igaz, megkésve, mert az első héten nagyrészt megszakadt a távíró- és telefonkapcsolat Budapest és Peking között. A pekingi külügyminisztérium csak október 26-án kapta meg a hírt az október 23-i eseményekről. A Kínai Nagykövetség október 28-án kért utasítást Pekingtől, de azt csak november 2-án kapta meg. A moszkvai delegáció így csaknem egy héten át közvetlen pekingi útmutatás nélkül képviselte a lengyel ügyben kialakított, be nem avatkozást támogató álláspontot.Mao stratégiai irányváltásaiA rendelkezésre álló források alapján ez alatt az időszak alatt Kína álláspontja kétszer is 180 fokos fordulatot vett, és ezek lépései ma már jól rekonstruálhatók.Kezdetben a kínai vezetés a szovjet csapatok kivonása, illetve a katonai beavatkozás elkerülése mellett érvelt, ugyanazzal a logikával, mint Lengyelország esetében. Mao azt javasolta, hogy inkább várjanak a határozott beavatkozással, amíg a reakciós elemek szerepe még nyilvánvalóbbá válik – vagyis hadd lepleződjenek le a forradalom szereplői mind, és a szovjetek csak akkor lépjenek, amikorra mindenkiről kiderül, hogy „velük, vagy ellenük”. Ez a taktika kulcsfontosságúnak bizonyult, mert ez ihlette néhány hónappal később azt a politikai kampányt is („Virágozzék száz virág”), amivel Mao odahaza elkezdett leszámolni a rendszerkritikusokkal.A kínai álláspont ezt követően gyökeresen megváltozott, aminek súlyát jelzi, hogy a szovj

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Sárvári Balázs · Dátum: 2026. 10. 23. 13:06

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Méltóbb hely kerestetik Lugossy Mária hányattatott sorsú emlékművének, A forradalom lángjánakA gyerekek nem kreatívabbak, mint a felnőttek, csak nem érdekli őket, mit szólnak másokA tinédzserkori depresszió és szorongás okait a gyermekkori agyi fejlődésnél is keresni lehet