Húsz évvel ezelőtt, 2006 őszén az őszödi beszéd kiszivárgása után kormányellenes tüntetések, utcai zavargások és súlyos rendőri túlkapások rázták meg Magyarországot. A Magyar Televízió székházának ostromától az október 23-i tömegoszlatásokig számos civil és rendőr sérült meg. Az Átlátszón az elmúlt másfél évtizedben többször visszatértünk a történtekre: megszólaltattuk az áldozatokat, rendőröket, jogvédőket és egykori rendőri vezetőket, valamint beszámoltunk a felelősségre vonás eredményeiről és hiányosságairól. A huszadik évfordulón korábbi cikkeinkből és interjúinkból idézzük fel 2006 őszét.
2006 szeptember 17-én nyilvánosságra került Gyurcsány Ferenc miniszterelnök májusban, az MSZP balatonőszödi frakcióülésén elmondott beszédének hangfelvétele. A beszédben a kormányfő elismerte, hogy a választási kampány során nem mondtak igazat az ország gazdasági helyzetéről. A felvétel kiszivárgása után Budapesten és több vidéki városban is kormányellenes demonstrációk kezdődtek.
Szeptember 18-án éjszaka a tüntetők egy része megostromolta a Magyar Televízió Szabadság téri székházát. Az épület védelmére kirendelt rendőrök súlyos támadásoknak voltak kitéve, a székházat végül elfoglalták az ostromlók. Az ezt követő napokban újabb összecsapásokra került sor a fővárosban.
Az eseménysorozat az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján, 2006. október 23-án újabb fordulóponthoz érkezett. A rendőrség feloszlatta a Kossuth téri tüntetést, majd a belváros több pontján összecsapott a demonstrálókkal. A tömegoszlatások során olyanokat is bántalmaztak, akik nem vettek részt erőszakos cselekményekben.
Gumilövedékek, könnygázgránátok, lovasrohamok és rendőri bántalmazások következtében többen súlyos, maradandó sérüléseket szenvedtek.
A húsz évvel ezelőtti események nemcsak politikai válságot idéztek elő, hanem a rendőrség működésével, az állami erőszak korlátaival és az igazságszolgáltatás hatékonyságával kapcsolatban is alapvető kérdéseket vetettek fel.
A Túlkapások: az első tényfeltárások
Az Átlátszó 2011-es alapítása előtt, az Index újságírójaként Bodoky Tamás cikksorozatban tárta fel a 2006-os rendőri brutalitás eseteit. A beszámolók olyan bántalmazásokat dokumentáltak, amelyek erőszakos cselekményekben részt nem vevő civileket értek.
A sorozat megállapítása szerint a rendőrség a zavargások során és az elfogásokat követően számos esetben a szükségesnél és törvényesnél nagyobb erőszakot alkalmazott. A visszaélések feltárására és az elkövetők azonosítására tett intézkedések sem bizonyultak megfelelőnek.
A munkából később Túlkapások címmel könyv született, amely két nyomtatott kiadást ért meg. A bővített változat 2010-ben jelent meg, majd 2013-ban elektronikus könyvként is elérhetővé vált.
„Az elfogottnak lehetőség szerint törjön el valamije”
Az egyik legsúlyosabb beszámolót 2021 októberében közöltük. Egy neve elhallgatását kérő, 2006-ban pályakezdő rendőr őrmester részletesen leírta, hogyan élte át a szeptemberi és októberi eseményeket, milyen utasításokat kaptak a rendőrök, és mit tapasztalt a tömegoszlatások során.
A fiatal rendőr a rendőr-szakközépiskola elvégzése után került az események sűrűjébe. Beszámolója szerint a rendőrök között voltak olyanok, akik a demonstrálókkal szembeni erőszakot nem egyszerűen a rendfenntartás szükséges eszközének tekintették. Az írás címe egy különösen súlyos, állítólag elhangzott utasítást idézett: „Az elfogottnak lehetőség szerint törjön el valamije.”
A visszaemlékezés a rendőri erőszak mellett a bevetett állomány körülményeire és a rendőri vezetés döntéseire is rávilágított. A beszámoló fontos betekintést adott abba, hogyan élhette meg egy beosztott rendőr a 2006-os eseményeket.
„Megdobtak Molotov-koktéllal, folyt rajtam a benzin”
Az események másik oldalát is bemutattuk. 2021 novemberében közzétettük a 2006-os bevetésekben részt vevő Baka György egykori rendőrparancsnokkal készült, több mint egyórás, vágatlan videóinterjút, amely Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez készült.
Baka kiemelt szolgálati századparancsnok-helyettesként egy vidéki rendőrszázadot irányított. Egységét a tévészékház ostromától kezdve rendszeresen Budapestre vezényelték, és 2007 őszéig szinte heti rendszerességgel részt vett különböző biztosítási és tömegoszlatási feladatokban.
Az interjúban a rendőrparancsnok beszámolt a televízió székházának ostromáról, a Köztársaság téri összecsapásokról és az október 23-i bevetésekről. Felidézte azokat a helyzeteket is, amikor a rendőröket kövekkel és Molotov-koktélokkal támadták.
Az interjú azért is fontos, mert a 2006-os eseményekről szóló közbeszédben gyakran háttérbe szorul, hogy a zavargások során a rendőrök között is sok sérült volt. A rendőrök elleni erőszak ugyanakkor nem szolgálhatott igazolásul az ártatlan civilekkel szembeni jogsértésekre.
Révész Máriusz megverése
A 2006-os rendőri erőszak egyik legismertebb áldozata Révész Máriusz fideszes országgyűlési képviselő volt, akit október 23-án, a Síp utca és a Rákóczi út környékén vertek meg a rendőrök.
Révész súlyos fejsérüléseket szenvedett, eltört a lapockája, és az elszenvedett trauma következtében elveszítette az emlékezetét az aznapi eseményekről. A történteket később tanúvallomások, fényképek és videófelvételek segítségével próbálták rekonstruálni.
Az Átlátszó 2021 decemberében közölt vele hosszú interjút, amelyben nemcsak saját bántalmazásáról beszélt, hanem a rendőri vezetés felelősségét is felvetette.
Révész szerint a történtek mögött olyan súlyos rendőrszakmai hibák álltak, amelyekről nehéz elhinni, hogy kizárólag hozzá nem értésből következtek be. Felvetette a tudatos döntések lehetőségét is, ezt azonban nem bizonyított tényként, hanem saját kételyeként fogalmazta meg.
A képviselő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a rendőrök egyéni felelőssége mellett a parancsnoki lánc működését is vizsgálni kell. Mint elmondta, nem elsősorban a hosszú szolgálat után bevetett közrendőröket tekintette a történtek fő felelőseinek.
A rendőri vezetők felelőssége és a büntetőperek
A 2006-os eseményekkel összefüggésben évekkel később több rendőri vezető ellen is büntetőeljárás indult. A vádlottak között volt Gergényi Péter volt budapesti rendőrfőkapitány, Bene László volt országos rendőrfőkapitány és Mittó Gábor, a Magyar Televízió székházának ostromakor szolgálatot teljesítő rendőri erők helyszínparancsnoka.
A több mint száz tárgyalási napot felölelő büntetőper 2015 októberében elsőfokú döntéshez jutott. Gergényi Péter és Mittó Gábor megrovást kapott, míg a többi vádlottal szemben a bíróság az eljárást megszüntette.
Az Átlátszó a döntés után interjút készített Mittó Gáborral és ügyvédjével.
A rendőrtiszt és védője vitatta az ügyészség tényállításait, és azt állította, hogy a tévészékház ostromakor a rendőrök egy részének visszavonását tévesen értékelték a parancsnoki kötelességek megszegéseként. Szerintük a nyomozás nem megfelelően rekonstruálta az események menetét és a helyszíni parancsnok mozgásterét.
A beszámoló a 2015-ös elsőfokú döntést és annak vitáját dokumentálta, nem a teljes büntetőeljárás későbbi jogerős lezárását. A perek ugyanakkor jól mutatták, milyen nehéz évekkel az események után egyértelműen rekonstruálni a rendőri parancsnoki döntéseket és az egyes szereplők felelősségét.
2006 rendszerszintű problémákat tett láthatóvá
A rendőri túlkapásokat nemcsak újságírók és az áldozatok, hanem jogvédő szervezetek is dokumentálták. Az Átlátszó 2021 novemberében Kádár András Kristóffal, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökével készített interjút Skrabski Fruzsina dokumentumfilmjéhez.
Kádár visszautasította azt a kormányoldalról gyakran megfogalmazott állítást, hogy a később a 2010 utáni jogállamisági folyamatokat bíráló jogvédő szervezetek 2006-ban hallgattak volna a rendőri jogsértésekről.
A Helsinki Bizottság már akkor jogi segítséget nyújtott a bántalmazások sértettjeinek, és nemzetközi fórumokon is felhívta a figyelmet a történtekre. Kádár maga is panaszt tett a Kossuth tér rendőrségi lezárása miatt, és 2007-ben tagja lett az akkor létrehozott Független Rendészeti Panasztestületnek.
Az interjú egyik legfontosabb megállapítása szerint a 2006-os események nem elszigetelt problémákat hoztak felszínre. A bántalmazások kivizsgálásának hiányosságai, az elkövetők azonosításának nehézségei és a rendőrök közötti hallgatás korábban is létező, rendszerszintű problémák voltak.
A 15. évfordulóra két dokumentumfilm is készült
A 2006-os események tizenötödik évfordulóján, 2021-ben két dokumentumfilm is készült a történtekről.
Skrabski Fruzsina Áldozatok 2006 című alkotása civil áldozatok és rendőrök visszaemlékezésein keresztül mutatta be a tüntetéseket, zavargásokat és túlkapásokat. A dokumentumfilm elkészítésében riporterként Bodoky Tamás, az Átlátszó alapító-főszerkesztője, valamint Kisberk Szabolcs, a HírTV egykori tudósítója is közreműködött.
A filmesek korábban nem látott felvételeket is felhasználtak, és több mint tízórányi interjút rögzítettek. Ezeknek csak egy része fért bele az egyórás filmbe, ezért az Átlátszó több teljes interjút is közzétett. A filmet a Youtube-on lehet megnézni:
Ugyanebben az évben készült el a Magyar Helsinki Bizottság Erőnek erejével című, ötvenperces dokumentumfilmje is.
A jogvédő szervezet alkotása elsősorban azt vizsgálta, milyen következményei lettek a rendőri erőszaknak, és miért bizonyult elégtelennek a visszaélések kivizsgálása. A film nem kérdőjelezte meg, hogy az erőszakos zavargókkal szemben szükség volt határozott rendőri fellépésre, de bemutatta a törvénytelen erőszak alkalmazásának következményeit.
Húsz év elteltével is aktuális kérdés
A 2006-os ősz következményei jóval túlmutatnak a Gyurcsány-kormány idején történt eseményeken. A Magyar Helsinki Bizottság által összegyűjtött, állami szervektől származó adatok szerint a hivatalos eljárás során elkövetett bántalmazások miatt indult feljelentésekből továbbra is csak ritkán lesz eredményes büntetőeljárás, és még ritkább az elmarasztaló ítélet.
A történtek után bevezetett intézkedések tehát a jogvédők értékelése szerint nem hoztak olyan mélyreható változást, amely megnyugtatóan rendezte volna a rendőri erőszak megelőzésének és kivizsgálásának problémáját.
A rendőrség működésének aktuális nehézségeivel idén áprilisban is foglalkoztunk. „Nincs még egy 2006-ra elég rendőre a hatalomnak” című cikkünkben rendőrségi források a létszámhiányra, a túlterheltségre és a szervezet működési zavaraira hívták fel a figyelmet. Egyik forrásunk úgy vélte, a rendőrség már nehezen tudna megbirkózni egy 2006-oshoz hasonló méretű zavargássorozattal.
Húsz év távlatából az Átlátszó korábbi cikkei és interjúi arra is emlékeztetnek, hogy 2006 őszét nem lehet kizárólag az egyik politikai oldal történeteként bemutatni. A tüntetők között voltak békés demonstrálók és erőszakos zavargók, a rendőrök között pedig voltak súlyos támadásoknak kitett egyenruhások és jogsértő módon fellépő elkövetők is.
Összefoglalónk mesterséges intelligencia segítségével készült. Címlapkép: Budapest, 2006. október 23. Rendőrök az Alkotmány utcában az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt
