Nem csak Budapest, a vidék is vérzett 1956-ban

1956-ról legtöbbször Budapest jut eszünkbe: a tüntetések, a lyukas zászlók, a Magyar Rádió ostroma és az utcai harcok. A forradalom azonban az egész országot megmozgatta, a vidéki városokban és falvakban is tömegek álltak ki a szabadságért. Az első sortűz október 23-án Debrecenben dördült el, ahol a karhatalom a békésen tüntető tömegre nyitott tüzet, országszerte pedig több mint száz sortűzre került sor. A vidéki eseményeket nem központi forgatókönyv irányította: az egyetemisták hírlánca, a helyi sérelmek, a parasztság elégedetlensége és a nagyvárosok hatása egyaránt formálta őket. A megtorlás a falvakat sem kímélte, Hajdú-Bihar megyében csaknem nyolcszáz embert vontak eljárás alá. A Csatazaj podcast rendhagyó, közönség előtti, élő felvételére október 22-én, a Debreceni Egyetem és Egyetemi és Nemzeti Könyvtár (DEENK) 1956 hetvenedik évfordulójára szervezett programsorozatának részeként került sor. A könyvtár Sziget nevű közösségi terében Püski Leventét, a Debreceni Egyetem Történelmi Intézetének egyetemi tanárát és Csiszár Imre történész-etnográfust, a HUN-REN Néprajzi Kutatócsoport tudományos munkatársát 1956 vidéki és kiemelten a debreceni történéseiről faggattuk. Szó esett a forradalom kitörésének okairól, a parasztság és az egyetemisták szerepéről, a vidéki sortűzekről, a hírek terjedéséről, valamint a helyi forradalmi bizottmányokról és a leverést követő megtorlásról.Hallgasd alább: A Csatazaj podcast ezen epizódját élő eseményen rögzítetük, elnézést kérünk a hanghibákért! A beszélgetést Novák Ádám és Mikos Ákos vezették. Az epizód elérhető Spotify-on, Apple Podcasts-on, sőt RSS-ben és egyre több csatornán, iratkozz fel! Címlapkép: Az 1956. október 26-i sortűz egyik áldozatának temetésén Mosonmagyaróváron (Fortepan / ETH Zürich / Comet Photo AG / Jack Metzger)Hallgass bele ezekbe is:További cikkeink az 1956-os forradalom és szabadságharc eseményeiről: