Fokozottabb hatósági ellenőrzéseket és szigorúbb jogszabályokat kíván bevezetni a kormány a hazai akkumulátor-ipari vállalatok számára, azok botrányos működése miatt. Ugyanakkor a lakosság, valamint számos szakmai és civil szervezet az újabb akkus beruházások korlátozását és országos környezeti stratégiai vizsgálatot sürget az egészséges környezet, a magyarországi víz- és energiakészlet védelme érdekében – erről beszélt munkatársunk az ATV Start július 18-i műsorában.
Törvénymódosítást jelentett be a kormány az akkugyárak és feldolgozók ügyében: eszerint új garanciákat vezetnének be, hogy a kiemelt beruházások esetében se kerülhessenek háttérbe a településfejlesztési, környezetvédelmi és természetvédelmi szempontok. Emellett egy tárcaközi bizottság dolgozik az akkuipart érintő jogszabályok módosításán, és Gajdos László, élő környezetért felelős miniszter a meglévő vállalatok működésének felülvizsgálatát is bejelentette. A rendelkezések várható hatásáról kérdezték az Átlátszó újságíróját, Bodnár Zsuzsát az ATV Start július 18-i adásában.
Munkatársunk elmondta, hogy a kiemelt beruházási státuszban megépült akkus üzemek gyorsított eljárásban kaptak engedélyeket, ráadásul az országos építési szabályokat és a helyi övezeti besorolásokat is figyelmen kívül lehetett hagyni ezek létesítésekor. Így fordulhatott elő, hogy a környezet- és természetvédelmi szempontok mellőzésével, a helyiek beleszólása nélkül, ráadásul lakóövezetek közvetlen közelében húzhattak fel veszélyes akkumulátor-ipari üzemeket. A cégeket ezért valóban rá kell kényszeríteni arra, hogy szigorúbb jogszabályi környezetben, független hatóságok ellenőrzése mellett és a nyilvánosság számára átláthatóan működjenek.
Kollégánk beszélt arról is, hogy több településen – például Debrecenben – tiltakoznak a lakosok újabb környezetterhelő akkus beruházások létesítése ellen. Az Orbán-kormány akkumulátor-gyártási terveit kritizáló, emellett számos szennyezési esetet feltáró és bírósági pereket indító civil egyesületek és az őket összefogó AKÁRTEIS szervezet, valamint több szakmai szereplő – köztük a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata, a Greenpeace Magyarország – hangsúlyozza: országos és regionális környezeti stratégiai vizsgálatokra van szükség ezen beruházások környezeti hatásainak, víz- és energiaigényének pontos felméréséhez és további beruházások engedélyezéséhez.
Emellett az eddig elkövetett jogsértések és balesetek okait és következményeit is teljes körűen fel kell tárni, valamint az egyes cégek és hatósági döntéshozók felelősségét is vizsgálni kell a szennyezési ügyek és egyéb súlyos mulasztások eltussolásában.
A műsorvezető a környezetvédelmi engedély nélkül működő feldolgozó üzemek ügyére is rákérdezett, melyről néhány hónapja jelent meg cikk az Átlátszón. Kollégánk elmondta, hogy az akkuhulladékok kezelését és feldolgozását végző telepek és üzemek működését a jelenlegi jogi környezet nem szabályozza egyértelműen. Bár 2024 óta környezeti hatásvizsgálathoz kötött az ilyen telephelyek engedélyezése, a korábban elindított engedélyezési eljárásokra ez nem vonatkozik.
Az is súlyos gond, hogy az akkugyárakban keletkező hulladékok teljes útját a hatóságok nem ismerik, ezért gyakorlatilag követhetetlen, hová kerülnek Magyarországon a gyártásból származó veszélyes hulladékok. Ezeket a súlyos hiányosságokat is meg kell szüntetni, ha védeni akarjuk az emberek egészséges környezetét, mondta el munkatársunk.
