FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Kultúra · Forrás: Qubit · Szerző: Szabó Attila · 2026. 09. 23. 08:35 · 3 perc olvasás

Enyhült a nyílt romaellenesség Magyarországon, de a kirekesztés még mindig norma

Négy társadalomkutató – Simonovits Bori, Simonovits Gábor, Váradi Luca és Biszák Otília – a Szociológiai Szemle legfrissebb számában publikálta annak a kutatásnak az eredményeit, amelyben a magyarországi romaellenesség főbb trendjeit igyekeztek felrajzolni. Az 1600, tavaly reprezentatív online adatfelvétel keretében megkérdezett ember válaszai alapján készült felmérés alapján a magyarok jelentős része szerint a romák vérében van a bűnözés, 40 százalékuk kitiltaná őket a szórakozóhelyekről, illetve minden ötödik magyar támogatja az iskolai szegregációt.Bár a nyílt előítéletesség bizonyos mutatói mérséklődtek a kilencvenes és kétezres évek csúcspontjaihoz képest, a kirekesztés továbbra is a domináns társadalmi normák része Magyarországon – derül ki a hiánypótló kutatásból. A romaellenességről bőséges szakirodalom áll rendelkezésre a hazai szociológiában, a friss, országosan reprezentatív adat azonban kevés. A klasszikus, nyílt romaellenes attitűdök rendszeres felmérése 2011 után abbamaradt, a TÁRKI idősorát utoljára 2012-ben publikálták. Ezt az idősort folytatta most a négy társadalomkutató. Simonovits Gábor a Qubitnek elmondta, hogy az állam részéről erre sem pénzt nem fordítottak, sem érdeklődést nem mutattak.Ha átfogó kutatást sokáig nem is végeztek, azért a köztes években is jöttek arról adatok, hogy például a romáknak a 8. kerületben 20 százalék felárat kell fizetniük az albérletért, vagy hogy a magyar kis- és középvállalkozások előítéletes munkaügyi módszerei okozzák körükben a nagyobb munkanélküliséget. Sőt, mostanában a RomaPlay Youtube-csatorna is számos lokális esetet mutat be az előítéletesség hatásairól, a nyíregyházi Huszár-telep gettójától a budapesti agglomerációban peremvidékre szorult emberek helyzetéig. A friss kutatás ok-okozati összefüggéseket nem tár fel, de pontos pillanatképet ad a magyar társadalom előítéletességéről. Az eredményekből lassú elmozdulás rajzolódik ki, ugyanakkor mélyen gyökerező, aggasztó mintázatok is.Láthatjuk, hogy az 1990-es

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Szabó Attila · Dátum: 2026. 09. 23. 08:35

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Miért van egyes fajokból több hím, másokból több nőstény?AI-segítséggel derült fény egy ókori táblajáték szabályairaÚjabb kísérlet bizonyítja a kávé aromájának pozitív élettani és pszichológiai hatásait