A magyarok akár hatszor veszélyesebbnek látják az országot, mint amilyen valójában

Kezdjük egy jól ismert gondolatkísérlettel: ha egy földönkívüli megérkezne Magyarországra és a könnyen elérhető információforrásokból kezdene el tájékozódni, vajon mit gondolna, mennyire veszélyes országban élünk? Ha a sajtót vagy a közösségi médiát vesszük alapul, talán nem túl kockázatos arra tippelni, hogy messze eltúlozná az érzékelt veszélyeket a valósághoz képest. Alig telik el úgy egy nap, hogy ne olvasnánk vagy hallanánk tucatszámra autóbalesetekről, betegségekről, bűncselekményekről, bevándorlási krízishelyzetekről és egyéb, a mindennapokban érzékelhető társadalmi kockázatokról, nemcsak Magyarországon, de Európa-szerte is.Amos Tversky és Daniel Kahneman „elérhetőségi heurisztikának” (availability heuristics) nevezte el azt a jelenséget, amely torzítja az emberek érzékelését bizonyos események bekövetkezésének valószínűségéről. Az elmélet szerint pontos adatok és ismeretek hiányában az emberek hajlamosak nagyobb valószínűséget tulajdonítani olyan eseményeknek, amelyekre könnyen találnak példát és kevesebbet olyanokra, amelyekhez nagyobb erőfeszítéssel a memóriájuk mélyére kellene ásniuk. És hát ki ne tudna kapásból felidézni halálos kimenetelű autóbalesetet, betegségben elhunyt ismerőst vagy barátot, a média-technológiai változásoknak hála mára már valós időben követhető bűncselekmények tárgyalását, gazdasági nehézségekkel küszködő embereket, vagy akár csak egy Közel-Keletről érkező bevándorlót, akinek veszélyes mivoltát nem kevés politikai szereplő igyekezett elmagyarázni és kiragadt példákkal illusztrálni Magyarországon és Európa egyéb országaiban egyaránt az elmúlt évtizedekben?Az Europion felmérésében arra vállalkoztunk, hogy ilyen mindennapos (valós vagy széles körben vélt) kockázatok valószínűségének érzékelésére pontos számszerű becslést adjunk a magyar lakosság körében. A kutatásban az Ipsos Perils of Perception sorozatának megközelítését követtük, pontos számszerű becslésre kérve a válaszadóinkat, az „1000 emberből hányat érint…” formában. A kérdése