A 2026-os történelmi hőség és az aszály meteorológiai hátterében a globális cirkulációs változás áll

1901 óta az idei volt a legszárazabb és a második legmelegebb nyár Magyarországon. Az állami meteorológia szolgálat, a HungaroMet a szárazság meteorológiai hátterét vizsgáló elemzése szerint a „szokásosnál melegebb levegő jóval több nedvességet tud telítetlen állapotban megtartani, így nehezebben alakulnak ki a felhők, több lesz a napsugárzás, tovább emelkedik a hőmérséklet és kevesebb lesz a csapadék. A másik ok a nagytérségi cirkuláció megváltozásában kereshető. A nyugati szelek övének északabbra húzódása és az óceánok felett létrejövő különösen nagy és hosszú életű anticiklonok blokkolják a nedvesség áramlását a trópusok irányából a mérsékelt égövbe”. A Horváth Ákos és Breuer Hajnalka által jegyzett analízis szerint a 2026-os év téli félévében nem hullott a talajok telítés közeli állapotához elégséges mennyiségű csapadék Magyarország területén, így a már tavasz végén is száraz talajfelszín is hozzájárulhatott a nyár eleji „medárd-időszaki konvektív csapadék nagyrészt elmaradjon”. ElsőJúnius utolsó napjaiban a Szaharából az Ibériai félszigeten át Franciaországon, majd Németországon keresztül egy hosszú életű anticiklon áramlási rendszerében aztán lecsapott az első 2026-os hőhullám.„A meleg légtömeg sajátossága az volt, hogy Afrikából Európába érkezve nem csökkent a hőmérséklete. Ennek egyik oka a száraz felszín, az erős napsugárzás és az anticiklon együttes hatására kialakuló pozitív visszacsatolás, a »hőkupola« volt, amely tovább melegítette, vagy legalábbis nem hagyta lehűlni a délről érkezett légtömeget. Ebben az időjárási helyzetben 2000-3000 méter magasban igen erős inverzió alatt labilis, közel száraz adiabatikus vertikális rétegzettségű légállapot alakult ki. Az inverzió alatti turbulens átkeveredés képes volt minden nedvességet felvenni az egyébként is meglehetősen száraz talajfelszínről. A telítetlen levegőben elmaradt a gomolyfelhő képződés, a zavartalan napsugárzás hatására alulról tovább forrósodott a levegő”. Második A Nyugat-Európában tízezres többle