Egy éve adták át, de kis túlzással mára szinte nincs olyan része a komlói kézilabda munkacsarnoknak, amely ne szorult volna javításra. Ráadásul a 3 éves csúszással elkészült létesítmény csak termeli a veszteséget: a kiadások éves szinten meghaladják a 87 millió forintot, miközben a bevétel mindössze 2 millió forint körül mozog. Az épületben főként testnevelésórákat tartanak a helyi iskolák, az intézmény kihasználtsága pedig minimális.
Tavaly szeptemberben avatták fel Komlón az új kézilabda munkacsarnokot a Szilvási Általános Iskola melletti szabadtéri sportpálya helyén. A beruházást az állam állta (vagyis az adófizetők), a kivitelező pedig a PESZTER Ingatlanforgalmazási, Építőipari és Kereskedelmi Kft. volt, amely 1 milliárd forintért vállalta a munkálatokat. A létesítményt 2022 végén kellett volna befejezni, de csak 3 év csúszással adták át. Ennek főként az volt az oka, hogy az ingatlan „dél-délkeleti, meredek rézsűs területét” meg kellett erősíteni. Enélkül – ahogy azt a helyiek mondanák – az épület rácsúszott volna az ott található garázssorra.
A terület megerősítésének megoldásként egy úgynevezett „gabion-támfalat” építettek. Mivel a támfal építése a közmű vezetékek nyomvonalát is érintette, ehhez engedélyekre volt szükség, ami hosszú hónapokra megakasztotta a munkákat. 2025 áprilisában aztán jelzés érkezett, hogy egy „kihasasodást” vettek észre az elkészült gabionfalon, így ezt is javítani kellett. Végül 2025 szeptemberében sikerült befejezni az építkezést.
Problémák sora
A nagy csinnadrattával átadott épülettel azonban azóta is csak a gond van. Azon túl, hogy látszólag szinte soha senki nem használja a közpénzből épített létesítményt, nyár végén látványos munkálatok kezdődtek a tetőn. Megkerestük ezért a fenntartó Nemzeti Sportügynökség Nonprofit Zrt.-t (NSÜ), hogy megtudjuk, milyen problémák adódtak az alig 1 éves csarnokkal.
Javítási munkálatok a tetőn. A szerző felvétele
Az NSÜ válasza szerint „a tetőjavítás az öltözőszárny néhány helyiségének beázása, valamint a bádogosmunka javításai miatt szükséges, amit garanciálisan javítanak”.
De nem az első eset, hogy hozzá kell nyúlni a létesítményhez. Mint írták:
„az elmúlt 2 évben tapasztalható problémák sora a teljesség igénye nélkül: parkoló térkő talajszint változása, öltözőablak párkányok lejtése nem megfelelő, padlófűtés rendszer levegős, vízakna ajtajának mérete kisebb volt a szükségesnél, a sportfelületen burkolatváltó sín néhány pontot nem volt szintben, a küzdőtéren csőrepedés miatt szivárgás volt tapasztalható, zuhanyzó lefolyó szintezése nem volt megfelelő, stb.”
Hangsúlyozták ugyanakkor, hogy „kizárólag garanciális javítások történtek kültéren és beltéren egyaránt”, amit a generálkivitelező Strukta Group Kft. (korábbi nevén PESZTER Kft.) végzett el. A cég 2 év teljeskörű garanciát vállalt, ami idén novemberében jár majd le.
Arról, hogy a PESZTER Kft. milyen más tendereket nyert el és milyen körülmények között, ebben és ebben a cikkben is írtunk.
2,1 millió forint bevétel, 87,6 millió tervezett kiadás
Mivel a helyiek elmondása szerint az épület körül szinte soha nincs mozgás, arra is rákérdeztünk, hogy az átadás óta hány alkalommal bérelték a munkacsarnokot edzés és mérkőzés céljából, és ez mekkora bevételt jelentett. Az NSÜ tájékoztatás szerint „összesen 294,5 órányi használat volt a csarnokban 2025. szeptembertől. Ebből: 249 óra iskolai használat, 18 óra sportegyesületi edzés, 15,5 óra sportegyesületi mérkőzés, 12 óra iskolai rendezvény (farsangi ünnepség). Mindezen használatból a bevétel összesen bruttó 2.165.236 Ft.”
Ha hinni lehet az intézmény házirendjének, akkor a munkacsarnok „naponta 08:00 órától 22:00 óráig” van nyitva (ami a programoktól függően változhat). Ez éves szinten 5110 órát jelent, ami a 294,5 órányi használattal összevetve azt adja ki, hogy
a létesítmény mindössze 5,8 százalékos kihasználtsággal működött.
De ha csak munkanapokat számolunk és napi 8 órás nyitvatartást, akkor is mindössze 14,7% a kihasználtság.
Ennek egyébként lehet az az oka, hogy a városnak van egy régi sportcsarnoka is, ahol a bérleti díj 15 800 forint óránként, miközben a kézilabda munkacsarnokban nettó 20 826 forint.
A szerző felvétele
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy ehhez képest mennyibe került az elmúlt egy évben a létesítmény fenntartása. Az NSÜ szerint „a létesítmény üzemeltetési költsége magában foglalja a garanciamegtartáshoz szükséges összes karbantartási díjat, napi üzemeltetéshez elengedhetetlen kiadásokat, a törvény által előírt élet-és balesetvédelmi költségeket, a 24 órás élőerős létesítményőrzés díját, valamint a munkabéreket.”
Így az elmúlt egy évben a munkacsarnok fenntartásával kapcsolatos összes felmerülő költség bruttó 57 121 177 Ft volt.
Visszakérdeztünk, hogyan jött ki az összeg, hiszen korábban azt írták lapunk kérdésére, a létesítmény havi üzemeltetési költsége bruttó 7,3 millió Ft, ami évi 87,6 millió forintot jelentene.
A komlói kézilabda munkacsarnok az átadás napján. Fotó: Facebook
Az NSÜ ezt azzal magyarázta, hogy „a tényszám kizárólag, a már kiegyenlített számlák összegét tartalmazza. A differencia abból adódik, hogy tervhez képest a költségek realizálódása időszakonként eltérő. A kért időszakra vonatkozólag megadott összeg a személy jellegű kifizetéseket 12 hónapra tartalmazza; az őrzés-védelmi szolgáltatást a KEF látja el, és a szolgáltatás ellenértéke nem havi rendszerességgel történik, hanem időszakonkénti lehívással.
A várható kiadások év végére elérik a tervezett bruttó havi 7,3 millió forintot. A létesítmény fenntartási költségei nem csökkentek a korábbi adatszolgáltatásban megadott adatokhoz képest” – írta a Nemzeti Sportügynökség.
Katus Eszter
Címlapkép: A Komlói Kézilabda Munkacsarnok átadóünnepsége 2025. szeptember 4-én. Középen Hoppál Péter, volt fideszes országgyűlési képviselő és Polics József (Fidesz-KDNP) polgármester. (fotó: MTI/Kacsúr Tamás)
