Éveken keresztül a kötelező tervezés nélkül végezhettek ágyazatragasztási munkálatokat a MÁV megrendelésére. A munkákkal főként a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd csoportot bízták meg, amely nem reagált lapunk megkeresésére. A használati mintaoltami jogosultsággal rendelkező H-Planer Mérnökiroda viszont válaszolt, sőt, az általunk megszerzett információk alapján feljelentést is tesznek ismeretlen tettes ellen többek között foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt.
Márciusban írtunk arról, hogy ágyazatragasztási munkálatokra írt ki közbeszerzési eljárást a MÁV Pályaműködtetési Zrt. januárban. Az állami cég a budapesti és a szegedi régióra keresett vállalkozókat nettó 192,7 millió forint keretösszegért, amelynek 70%-ára vállalt lehívási kötelezettséget. A 3 részből álló tender mindhárom részére csak a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó V-Híd Vagyonkezelő Kft. jelentkezett. Mivel az eljárás ajánlattételi szakaszában nem nyújtottak be legalább két ajánlatot, a MÁV eredménytelennek nyilvánította az eljárást.
Az állami vasúttársaság ezután előzetes piaci konzultációt folytatott le, amelyre több észrevétel is érkezett. A konzultáció lezárása után a MÁV júliusban új tendert írt ki. De ez az eljárás is zátonyra futott: az egyik érdeklődő gazdasági szereplő ugyanis előzetes vitarendezési kérelmet adott be, amelynek részben hely adott a MÁV, és visszavonta az ajánlattételi felhívást.
Az egyik vitatott elem az volt, hogy a MÁV az elmúlt 3 évből fogadott csak el ágyazatragasztási referenciákat, ami viszont főként csak a V-Hídnak volt. Ezt onnan tudjuk, hogy kikértünk a vasúttársaságtól az elmúlt 10 évre vonatkozó adatokat.
Első körben azt kértük a MÁV-tól, hogy küldjék meg, az elmúlt 10 évben
- hol és milyen ágyazatragasztás történt, milyen összegért,
- ki volt a tervező és kivitelező,
- ha megbízásokat megelőzte közbeszerzési eljárás, ezeknek a dokumentációját (vagy a tenderek linkjét) a megkötött szerződésekkel együtt,
- ha „sima” beszerzés volt, ezeknek az alapadatait (mely cégeket kérték fel, és ők milyen ajánlatot adtak).
A MÁV-tól azt a tájékoztatást kaptuk, hogy „a feltett kérdésekkel kapcsolatban nem mindenben munkával kapcsolatban tudjuk megadni a kért adatokat, mivel csak azon munkáknál állnak rendelkezésre adatok, amelyeknél kizárólag ágyazatragasztás került elvégzésre. Azonban általánosságban elmondható, hogy az ágyazatragasztás valamely nagyobb beavatkozás részeként (NIF-es ÉKM-es beruházás, stb.) került megvalósításra és elszámolásra, ezért így ezekben az esetekben külön az ágyazatragasztási munka költségét nem ismerjük. Továbbá a munkák közül egyes munkák csak kivitelezésben, egyesek pedig tervezéssel együtt történő kivitelezésben valósultak meg.”
A MÁV által megküldött adatokat ebben a táblázatban foglaltuk össze:
Jól látszik, hogy a tervezés oszlop szinte teljesen üres maradt, ezért megkérdeztük a MÁV-ot, hogy mi ennek az oka, miért nem voltak tervezők, vagy ha voltak, miért nem tüntették fel azokat.
A vasúttársaság erre a következő választ adta: „Azon munkák tekintetében, ahol a projektben nem volt külön tervező kijelölve, a kivitelező – vagy annak szerződött alvállalkozója – feladata és felelőssége volt a szükséges tervek, műszaki dokumentációk, valamint a technológia biztosítása. Ez a gyakorlat teljes mértékben megfelel a hatályos jogszabályoknak és a megkötött szerződéseknek.”
Akad azonban ezzel egy gond.
Kötelező megtervezni
A MÁV a vasútépítési, pályafenntartási és pályafelügyeleti tevékenységeinek minden technológiáját utasításban rögzíti, így van ez az ágyazatragasztás esetében is. Eszerint:
„Az ágyazatragasztást meg kell tervezni, amihez a vágányra vonatkozó műszaki paramétereket ismerni kell. A tervező a tervezés során felvett előzetes műszaki adatok alapján dönt az ágyazatragasztás végrehajthatóságáról, és az alkalmazott megoldáshoz szükséges műszaki, karbantartási tevékenység szükségességéről. A tervezés során az elvégzendő munkára technológiai leírást kell készíteni. Alátámasztó, illetve megtámasztó szerkezetként funkcionáló ágyazatragasztás esetében kiviteli tervet kell készíteni és mellékelni kell a méretezés alapjául szolgáló számítást is. A terveket a központi pályalétesítményi irányító szervezettel jóvá kell hagyatni.”
Vagyis minden ágyazatragasztási munkát meg kell tervezni. Magyarországon azonban csak a H-Planer Mérnökiroda szerzett 2014-ben használati mintaoltami jogosultságot vasúti pálya ragasztott szerkezeteivel kapcsolatban.
Ez azt jelenti, hogy egyedül a H-Planer Mérnökiroda volt jogosult ágyazatragasztási munkákat tervezni.
Ehhez képest, ahogy az a felsorolásból kiderült, több cég is végzett ágyazatragasztási munkálatokat az elmúlt években, főként a V-Híd. Megkérdeztük ezért a társaságot, hogy ki volt a tervezőjük. Az augusztus 12-én megküldött kérdésekre azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ.
Írtunk a H-Planer Mérnökirodának is, hogy megtudjuk,
- kaptak-e felkérést bármelyik kivitelezőtől tervezésre a felsorolt munkálatokkal kapcsolatban,
- milyen vasútbiztonsági okból tehette kötelezővé a jogalkotó/a MÁV a tervezést, illetve mivel járhat annak az elmaradása.
A H-Planer Mérnökirodánál lapunk kérdésére elmondták, ágyazatragasztási feladatokra kizárólag tervezéssel, méretezéssel és kivitelezéssel együtt vállalkoznak, mert csak akkor látják garantálva a vasútüzem biztonságát, ha a megfelelő engedélyekkel rendelkező bevizsgált ragasztóanyaggal, megfelelő szakértelemmel készül a szerkezet.
Az említett projektek közül tervezési és kivitelezési szerződést a Vasútépítők Kft., a Strabag, az EWG Kft., a MÁV FKG Kft. és a Swietelsky Vasúttechnika Kft egyes projektjeit érintően kötöttek. Ezen túl a Gödöllő – Hatvan vasútvonal átépítési munkálataival kapcsolatban kaptak ajánlatkérést a Swietelsky Vasúttechnika Kft.-től, de megrendelés nem történt. Illetve 2024 februárjában érkezett még egy „Indikatív ajánlatkérés – Keretszerződés ágyazatragasztási feladatra Budapest divízióban” címmel a MÁV FKG Kft.-től, ami kissugarú ívekben történő ágyazatragasztási feladatokról szólt. Ebben az esetben sem történt szerződéskötés.
A nem megfelelő ragasztás balesethez vezethet
Arra a kérdésre, hogy milyen vasútbiztonsági okból tették kötelezővé a tervezést, illetve mivel járhat annak az elmaradása, a következőket írták.
„A vasúti pálya megtámasztó és alátámasztó szerkezeteinek tervezése és méretezése a vasútüzem balesetmentes lebonyolítása szempontjából elengedhetetlen követelmény. Különös tekintettel érvényes ez azokra a vágányszakaszokra, ahol a járműterhelés és a sínek hőtágulásából adódó terhelő erőkkel szemben kell a vágány stabilitását megőrizni. Amennyiben egy, a vasúti vágány megtámasztását vagy alátámasztását szolgáló szerkezet nem méretezett, csak ad-hoc módon kerül kialakításra, nem lehet szavatolni a járművek balesetmentes közlekedésének hosszú távú lebonyolítását.

Ágyazatragasztás a gyakorlatban. Fotó: Sínek Világa különszám/2008
Cégünk – 22 éves tapasztalattal a háta mögött – több ragasztóanyagot is megvizsgált, amelyek között akár többszörös teherbírási különbségek adódtak. Ezért nem mindegy, hogy milyen ragasztóanyagot, mekkora mennyiségben használunk. Talán ennél is fontosabb megjegyezni, hogy a ragasztott szerkezeteket tönkremenetelig terheltük, és azt tapasztaltuk, hogy nem mutatnak lassú fáradást, hanem hirtelen szűnik meg a szemcsék közötti ragasztott kapcsolat – mondhatni robbanás-szerűen.
Ha az ágyazatragasztást tervezés nélkül végzik el, fokozottan fennáll annak a veszélye, hogy egy kedvezőtlen időjárási körülmények között haladó teher- vagy személyvonat áthaladása esetén a robbanásszerű tönkremenetel bekövetkezik. Ebben a nem kívánt esetben egy
olyan nagy mértékű deformáció jön létre a pályában, amely az áthaladó vasúti szerelvény kisiklásához, ezáltal tömegszerencsétlenséghez, súlyos személyi sérülésekhez és katasztrofális anyagi károkhoz vezethet.”
A H-Planer Mérnökiroda szerint, ha az ágyazatragasztást az adott feladatra egyedileg nem méretezik, nem tervezik meg, nincs Technológiai Utasítás és nincs Mintavételi és Minősítési terv, akkor nem tudni, mi alapján engedélyezték, vették át és állították forgalomba a létesítményt, illetve, honnan tudják, mekkora teherbírású, és meddig lehet balesetmentesen üzemeltetni azt.
Feljelentést tesznek
„Figyelemmel arra, hogy a vonatkozó szakmai előírások értelmében az ágyazatragasztással készült szerkezeteket minden esetben méretezni és tervezni kell, mely előírás egy alapvető vasútbiztonsági követelmény, ennek elmulasztása felveti a közvetlen veszélyhelyzet kialakulásának lehetőségét a vasútközlekedés során.
Ezért
a H-Planer Kft. feljelentést tesz az ennek nem megfelelő kivitelezés, valamit a vasúti közlekedés biztonságát veszélyeztető bűncselekmény gyanúja és más bűncselekmények miatt”
– írta a cég.
Hozzátették, véleményük szerint „a méretezés és tervek teljes hiánya, valamint a pálya ezen állapotban történő forgalomnak való átadása kimeríti a közvetlen veszélyhelyzet fogalmát. A H-Planer Kft. álláspontja szerint mindezek miatt a vasúti közlekedés biztonságát érintő bűncselekmények alapos gyanúja egyértelműen felmerül, mivel a hivatkozott műszaki előírások megsértése okán megállapíthatatlan, hogy pontosan milyen létesítmények készültek el, melyek a forgalom alatt lévő vasúti pálya esetében közvetlen és rendkívül súlyos veszélyt jelentenek a vasúti közlekedés biztonságára.”
Katus Eszter
A nyitókép illusztráció. Fotó: DepositPhotos




