FRISSA hír a Napivilag oldalán marad — az eredeti forrás külön nyitható meg
Ma
NévnapBetöltés…
IdőjárásBudapest…
DevizaEUR…
DevizaUSD…
NNapivilagMinden hír egy helyen
FÜGGETLEN HÍRAGGREGÁTORMagyarország · Budapest
← Vissza a hírfolyamhoz

Életmód · Forrás: Qubit · Szerző: Kuglics Sarolta · 2026. 10. 05. 13:34 · 3 perc olvasás

Az idegsejtek fénnyel történő vezérléséért ítélték oda az idei orvosi és élettani Nobel-díjakat

A fénnyel vezérelt ioncsatornákkal és az optogenetikával kapcsolatos felfedezéseiért az 54 éves amerikai Karl Deisseroth, a Howard Hughes Orvostudományi Intézet és a Stanford Egyetem kutatója, a 71 éves német Peter Hegemann, a Berlini Humboldt Egyetem professzora és a 73 éves német Georg Nagel, a Würzburgi Egyetem kutatója kapta meg hétfőn az idei orvosi-élettani Nobel-díjat. A svédországi Karolinska Intézet orvosi egyetemének Nobel-bizottsága szerint az agyban kialakuló emlékek, érzések és viselkedésformák összefüggéseit régóta vizsgálják a kutatók, amely folyamatok megértéséhez jelentősen hozzájárultak a díjazottak kutatásai. A három díjazott kutató az optogenetikában elsőként fejlesztett ki olyan eljárást, ami lehetővé teszi az egyes idegsejtek aktivitásának be- és kikapcsolását az élő agyban: „ezt a módszert ma már világszerte laboratóriumokban használják az agy rejtélyeinek feltárására” – áll a bizottság indoklásában. A hétfőn kiadott sajtóközlemény szerint a nagy volumenű felfedezés akkor kezdődött, amikor Hegemann és Nagel egy egysejtű algában felfedeztek egy új fehérjét, a channelrhodopsint, amit Deisseroth az idegsejtek fény által vezérelt kapcsolójává alakított. „Az optogenetika lehetőséget ad arra, hogy az agyat olyan módon térképezzük fel, amiről korábban csak álmodhattunk” — mondta Per Svenningsson, a fiziológiai-orvostudományi Nobel-bizottság elnöke.Először Hegemann kezdte el tanulmányozni a chlamydomonas nevű egysejtű alga fény irányába történő mozgását, majd a 2000-es évek elején Nagellel együtt fedezték fel a sejt felszínén található channelrhodopsin algafehérjét. Amikor a fehérjét kék fénnyel megvilágították, olyan csatorna nyílt meg, amin keresztül a töltött ionok képesek voltak beáramlani a sejtbe, majd elektromos impulzusokat létrehozni ott. A kutatók arra az eredményre jutottak, hogy függetlenül attól, hogy melyik sejtbe juttatják be a fehérjét, az érintett sejtek fényérzékennyé válnak. A felfedezés után Deisseroth a channelrhodopsin génjét pat

Ez a forrás kivonatot biztosít. A teljes írás az eredeti kiadó oldalán olvasható.

Forrás: Qubit · Szerző: Kuglics Sarolta · Dátum: 2026. 10. 05. 13:34

Eredeti cikk ↗

Még több ettől a forrástól

Hatalmas mértékben növekszik a gyerekek szexuális bántalmazását ábrázoló AI-tartalmak mennyisége az internetenMelyik ajánlat éri meg jobban?Ha fontos a gyermeked agyának fejlődése, figyelme és társas készségei, hároméves koráig egyáltalán ne adj telefont a kezébe