Saját maga is tett egy feljelentést hivatali visszaélés gyanúja miatt Forgács Ágnes, a Ripost volt munkatársa, aki májusban az Átlátszónak beszélt a Fidesz politikai ellenfeleinek megfigyelésére és lejáratására szervezett akciókról. Az Átlátszó birtokába került a bűnbánó propagandista két rendőrségi kihallgatásának jegyzőkönyve, amelyekből kiderül: Forgács rögtön az interjúnk elkészítése után az ügyészségen is részletesen beszámolt Ómolnár Miklós utasításairól, a Karmelitáig vezető kapcsolatokról, és dokumentumokat is átadott a hatóságoknak.
Szeptemberben azonban már nem tanúként, hanem gyanúsítottként hallgatták ki Forgács Ágnest Mártha Imre feljelentése nyomán. A nyilvánosságra került információk szerint a Forgács által megnevezett irányítók közül egyelőre senkit nem gyanúsítottak meg, pedig Mártha Imre feljelentésében sem csak Forgács van nevesítve.
Májusban közel kétórás videóinterjúban mutattuk be, hogyan működött a Mediaworksön belül az a politikai akciócsoport, amely a Fidesz politikai ellenfeleinek magánéletéről gyűjtött információkat, titokban megfigyelte őket, majd az így megszerzett adatokból lejárató sajtókampányokat készített, amelyeket aztán a kormánysajtóban terítettek.
Forgács Ágnes, a Ripost volt munkatársa azután kereste meg az Átlátszót, hogy április 9-én „Rogánhoz köthető magán-titkosszolgálatnak kémkedhetett »Henry« a Tiszánál” címmel cikket közöltünk a Tisza Párt körüli titkos megfigyelésekről. Ebben több bennfentes forrásunk alapján bemutattuk, hogy egy magán-titkosszolgálati csoport évek óta végezhetett illegális megfigyeléseket és adatgyűjtést a Fidesz politikai ellenfeleiről.
Forrásaink szerint az így megszerzett információk és felvételek a Miniszterelnöki Kabinetiroda közreműködésével kerülhettek a kormánypárti sajtóhoz, ahol lejárató kampányokhoz használták fel őket. Cikkünk megjelenése után jelentkezett Forgács, aki úgy döntött, saját tapasztalatai alapján, névvel és arccal számol be arról, hogyan működött belülről az a propagandagépezet, amelynek éveken át maga is része volt.
Interjúnkban Forgács Ágnes részletesen beszélt arról, hogyan kaptak feladatokat Ómolnár Miklóstól, a Ripost alapítójától, és miként kaptak titkosszolgálati eredetűnek tűnő aktákat, fényképeket, személyes információkat a célpontok ellen.
A megfigyeltek között volt Karácsony Gergely főpolgármester, Mártha Imre, a Budapesti Közművek vezérigazgatója, továbbá Korányi Dávid és Jakab Péter is. Magyar Péter megfigyelését Forgács már nem vállalta, 2024-ben felmondott a Ripostnál. A történetre az érintettek közül is többen reagáltak. Karácsony Gergely szerint az interjúban elhangzottak csak a jéghegy csúcsát jelentik, Mártha Imre pedig feljelentést tett.
Az Átlátszó birtokába került két rendőrségi kihallgatási jegyzőkönyv azonban az eddig ismert történetnél jóval többet árul el a megfigyelésekről és az azokat követő büntetőeljárásokról.
Forgács saját maga is tett egy feljelentést
Eddig nem volt ismert, hogy az Átlátszónak adott interjúját követően Forgács Ágnes maga is feljelentést tett a hatóságoknál. A volt Ripost-munkatárs az interjú megjelenése után, lapunkkal konzultálva döntött úgy, hogy nemcsak a nyilvánosság, hanem a nyomozó hatóságok előtt is beszámol korábbi munkahelyének működéséről, mert az interjúban elhangzottak büntetőjogi kérdéseket is felvethetnek.
Részlet a feljelentés áttételéről szóló határozatból
Feljelentését hivatali visszaélés gyanúja miatt tette meg. Az ügyben először a katonai ügyészséghez fordult, amely azonban 2026. május 26-án hatáskör hiányában a Budapesti Rendőr-főkapitánysághoz tette át az ügyet. Forgácsot ezt követően, július 9-én a BRFK Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztályának Korrupciós Bűnözés Elleni Osztályán hallgatták ki tanúként.
A rendőrségnek adott első vallomásában Forgács részletesen megnevezte az akciók irányítóit, a végrehajtásban részt vevő személyeket, az alkalmazott módszereket és több olyan eseményt is, amelyekről a májusi interjúban nem beszélt ilyen részletességgel.
A júliusi tanúkihallgatás során Forgács nem csupán a saját emlékeire támaszkodott. Vallomásában elmondta, hogy a politikai akciócsoport tagjai elektronikus aktákat kaptak Ómolnár Miklóstól. Az egyik ilyen dokumentum Mártha Imréről szólt, és a vezérigazgató magánéletére vonatkozó információkat, fényképeket, valamint zárt közösségi oldaláról származó képeket is tartalmazott.
Forgács szerint az aktákat rendkívül szűk körben kezelhették: rajta kívül Ómolnár Miklós és fia, Ómolnár Donát férhetett hozzájuk. Az anyagokat még kinyomtatniuk sem volt szabad. A tanúvallomásból kiderül, hogy Forgács a rendelkezésére álló elektronikus dokumentumokat a kihallgatás során e-mailben elküldte a nyomozónak.
Ezek az iratok potenciálisan fontos bizonyítékok lehetnek, mert vizsgálatukkal megállapítható lehet, ki és mikor állította össze a dokumentumokat, illetve hogyan jutottak el a Mediaworks munkatársaihoz. A birtokunkban lévő jegyzőkönyvből ugyanakkor nem derül ki, hogy a rendőrség megvizsgálta-e az állományok eredetét, és milyen eredményre jutott.
Ómolnár bemutatta egy titkosszolgának látszó férfinek
Forgács Ágnes a július 9-i tanúkihallgatásán egy különös, 2022 januárjában történt eseményről is beszámolt. Elmondása szerint Ómolnár Miklós irodájában, a budapesti Lurdy Házban egy számára ismeretlen férfi jelent meg, akit Ómolnár fogadott, majd Forgácsot is behívta a beszélgetésre. A férfi azzal kezdte, hogy tudomása szerint Forgács egy korábbi, a Jobbikkal kapcsolatos bírósági perben nyilvánosságra hozta a lakcímét, és ezért most veszélyben van, meg akarják támadni.
Ezután közölte, hogy tudják, Forgács egy erdőn keresztül szokott hazagyalogolni, és felszólította, hogy aznap este már ne menjen haza. Ómolnár közölte, hogy a Mediaworks szállodai szobát bérel neki, másnap pedig segítenek elhozni a holmiját, és ez így is történt, egy hotelbe költöztették, ahol magára hagyták.
Ómolnár fia CIA-manként emlegette a biztonsági embert a Forgácsnak küldött üzenetekben
Az eset körülményei alapján Forgácsban felmerült, hogy az ismeretlen férfi titkosszolgálati körökhöz tartozhatott.
Forgács a rendőrség előtt is fenntartotta korábbi állításait Ómolnár Miklós kormányzati kapcsolatairól. Beszámolója szerint Ómolnár rendszeresen hivatkozott Farkas Örsre, aki a korábbi Orbán-kormányban a Miniszterelnöki Kabinetirodához kötődő tisztségeket töltött be, és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában is szerepet kapott.
Farkas Örs korábban tagadta, hogy titkosszolgálati aktákat állított volna össze vagy adott volna át a sajtónak, Ómolnár Miklós és a Mediaworks viszont nem reagáltak az üggyel kapcsolatos megkereséseinkre.
Feljelentőből lett az eddig egyetlen gyanúsított
Miközben Forgács júliusban még saját feljelentése nyomán tett tanúvallomást, szeptember 18-án már gyanúsítottként kellett megjelennie a rendőrségen. A második, birtokunkba került jegyzőkönyv szerint a hatóság személyes adattal visszaélés és rágalmazás vétsége miatt közölt vele gyanúsítást.
Az eljárás Mártha Imre feljelentéséhez kapcsolódik, amely szintén az interjúnk nyomán született. A gyanúsítás szerint Forgács 2021-ben több hónapon keresztül vett részt Mártha megfigyelésében, engedély nélküli fényképezésében, és közreműködött olyan információk megszerzésében, amelyekből később lejárató cikkeket közöltek. Ezekről Forgács az interjúnkban és korábban a feljelentésében is beszámolt.
A nyomozók szerint a megfigyeléssel és a személyes adatok nyilvánosságra hozatalával jelentős érdeksérelem érte Márthát. Forgács a gyanúsítás ellen nem tett panaszt, ugyanakkor a vallomásában vitatta, hogy a vezérigazgatót folyamatosan megfigyelte volna. Elismerte, hogy részt vett Mártha lakóhelyének felderítésében és egyes fényképek elkészítésében, de hangsúlyozta, hogy a feladatokat Ómolnár Miklós utasítására hajtotta végre.
Azt is állította, hogy a végleges cikkeket nem ő írta, hanem Ómolnár Miklós. Vallomásában azzal is érvelt, hogy korábbi bulvárújságírói tapasztalatai alapján az ismert emberek fényképezését a szakmában megszokott gyakorlatnak tartotta. A gyanúsítotti kihallgatás végén sajnálatát fejezte ki, bocsánatot kért Mártha Imrétől, és hozzájárult ahhoz, hogy az ügyben közvetítői eljárást folytassanak le.
Részlet Forgács Ágnes tanúvallomásából: Magyar Péter megfigyelését már nem vállalta
Mártha Imre nem csak Forgács Ágnest jelentette fel
Mártha Imre azonban nem csupán Forgács Ágnest jelentette fel: az Átlátszó birtokába került, 2026. május 26-án a Fővárosi Főügyészségnek benyújtott feljelentésében a Budapesti Közművek vezérigazgatója az Átlátszó interjújára hivatkozva minden szereplőt nevesített, akiket Forgács a politikai akciócsoport működésével összefüggésben megemlített.
Mártha feljelentése szerint a történtek felvetik a leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazásának, a hivatali visszaélésnek és a bűnszervezetben történő elkövetésnek a gyanúját.
Mártha Imre feljelentésében külön rágalmazás miatt is feljelentést tett egy, a közművállalatot érintő lejárató videó kapcsán (melyben a kitakart arcú dolgozót állítólag személyesen Ómolnár Miklós alakította), és a közérdekű üzem működése megzavarásának lehetőségét is felvetette a hírhamisítás kapcsán.
Vagyis Mártha feljelentése kifejezetten a feltételezett megrendelők és irányítók felelősségének vizsgálatát is kezdeményezte, nem csak a megfigyelésben részt vevő újságíróét. Ennek ellenére egyelőre csak Forgács Ágnes gyanúsítotti kihallgatásáról láttak napvilágot hírek.
Mi lesz az irányítókkal és a megrendelőkkel?
Interjúnkban és a birtokunkba került kihallgatási jegyzőkönyvekben Forgács következetesen megnevezi azokat, akiktől állítása szerint a megfigyelésekre és lejárató akciókra vonatkozó utasításokat kapta. Első, júliusi tanúvallomásában ennél is tovább ment: részletesen beszélt a politikai akciók feltételezett kormányzati hátteréről és azokról a dokumentumokról, amelyeket a politikai megrendelések teljesítéséhez kaptak.
A rendőrségnek ráadásul elektronikus állományokat és üzenetváltásról készült képernyőképet is átadott, amelyek segíthetik állításainak ellenőrzését.
Az október 13-án megjelent sajtóhírek szerint a Fővárosi Főügyészség azt közölte, hogy egy személyt hallgattak ki gyanúsítottként személyes adattal visszaélés és rágalmazás miatt. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem adott részletes tájékoztatást.
A jelenleg ismert információk alapján tehát az egyetlen név szerint azonosítható gyanúsított éppen az a volt propagandista, aki elsőként lépett a nyilvánosság elé, majd saját feljelentésében a rendőrség figyelmét hivatalosan is felhívta a lejáratógépezet működésére.
A hatósági bejelentésekből és a birtokunkba került iratokból nem derül ki, hogy az általa nevesített irányítókat, megrendelőket kihallgatták-e, és az sem, hogy milyen nyomozati cselekmények történtek a feltételezett kormányzati megrendelések feltárására. Az sem ismert, hogy a rendőrség milyen eredményre jutott a Forgács által átadott dokumentumok vizsgálatával, illetve hogy mi a státusza a volt Ripost-munkatárs által elsőként kezdeményezett, hivatali visszaélés gyanúját felvető eljárásnak.
Mártha Imre feljelentése nyomán indokolt lehet a konkrét megfigyelés végrehajtásában részt vevők büntetőjogi felelősségének vizsgálata. A kérdés azonban az, hogy a hatóságok feltárják-e a teljes irányítói láncot is, amelynek működéséről Forgács a nyilvánosság és a rendőrség előtt is vallomást tett.
Mert ha igazak a volt Ripost-munkatárs állításai, akkor Mártha Imre megfigyelése nem néhány túlbuzgó bulvárújságíró önálló akciója volt, hanem egy politikai célok érdekében működtetett, szervezett lejáratógépezet egyik művelete. Ennek pedig nemcsak végrehajtói, hanem irányítói és megrendelői is voltak: a titokzatos Henry helyett azonban eddig csak egy bűnbánó és együttműködő tanút sikerült elkapni.
Bodoky Tamás
Címlapfotó, videó: Bodoky Bence
